Az Európai Vidékszociológiai Társaság XXIX. konferenciáján Rennes-ben könyvbemutatóval köszöntötték Kovách Imrét 70. születésnapján.

Az angol nyelvű köszöntő kötetet Budapesten 2023. szeptember 14-én mutattuk be a Humán Tudományok Kutatóházában.

Tartalomjegyzék

Csurgó, Bernadett, Mathieu, Nicole, Megyesi, Boldizsár (szerk.) (2023). Rural society, power and social integration. Társadalomtudományi Kutatóközpont, Debrecen University Press, Laboratoire Dynamiques sociales et recomposition des espaces (LADYSS), Budapest, Magyarország, Debrecen, Magyarország, Párizs, Franciaország. ISBN: 9789634180555

Részlet a kötetből:

"A különböző társadalmi státuszú csoportok másképpen reagálnak a járványhelyzetre, és a megosztottságok egyes társadalmi csoportokon belül is jelentősek lehetnek. Kötetünk a poszt-Covid következményeként megjelenő társadalmi jelenségek rövid és középtávú sajátosságainak a feltárásához járul hozzá a társadalmi integrációról 2021 októberében készített, 5000 fős, reprezentatív lakossági kérdőíves adatfelvétel elemzésével, felhasználva e kutatássorozat korábbi (2015, 2018) felvételek adatait is.

A tanulmánykötet egyedisége, hogy a kutatás szükségszerűen a járvány idején kezdődött (annak már egy, a korlátozások és a járvány terjedésének tekintetében is enyhébb szakaszában, így a poszt-Covid-korszak társadalmi jelenségeire is lehet következtetni a nagymintás, a teljes felnőtt magyar lakosságot reprezentáló adatbázis segítségével (lásd Győri ebben a kötetben). A 2015-ös, a 2018-as és a 2021-es felmérések adatai és integrációs modelljei segítségével a poszt-Covid-korszak társadalmi változásainak egy része (a társadalmi, munkaerőpiaci és egészségügyi egyenlőtlenségek, az integráció/dezintegráció, a települési különbségek, a lakhatási mobilitás, a migrációs szándékok, a családszerkezet és -kapcsolatok, a járvány lakossági percepciói, a környezeti értékek) is jól jelezhető."

Csurgó B. & Kovách I. (szerk.) (2023). A Covid-19 járvány társadalmi hatásai. Ebook. Társadalomtudományi Kutatóközpont. ISBN 978-963-418-056-2

Mothers, Families, or Children? is the first comparative-historical study of family policies in Poland, Hungary, and Romania from 1945 until the eve of the global pandemic in 2020. The book highlights the emergence, consolidation, and perseverance of three types of family policies based on “mother-orientation” in Poland, “family orientation” in Hungary, and “child-orientation” in Romania. It uses a new theoretical framework to identify core and contingent clusters of benefits and services in each country and trace their development across time and under different political regimes, before and after 1989. It also examines and compares policy continuity and change with special attention to institutions, ideas, and actors involved in decision making and reform. As family policies continue to evolve in the era of European Union membership and new governmental and societal actors emerge, this study reveals mechanisms that help preserve core family policy clusters while allowing reform in contingent ones in each country.

Tomasz Inglot – Dorottya Szikra – Cristina Raț (2022) Mothers, Families or Children? Family Policy in Poland, Hungary, and Romania, 1945-2020 University of Pittsburgh Press

ISBN : 9780822947035

Részlet a kötetből:

"In this book, six researchers from different professional backgrounds examine the dynamics of the development and reproduction of an authoritarian system. The chapters empirically show how the authoritarian system gradually captures ― and diffuses into ― the society's and the economy's subsystems; describe how it captures the national, intermediate, and micro level sub-structures and reproduces itself as it expands. It empirically analyzes the mechanisms, instruments, and institutions of political capture. The authors distinguish between and explore welfare, development, and recombinant projects and their interrelationships. They study the existence of political favoritism in the case the politically connected enterprises based on an analysis of the corruption risk of 242,183 public tenders. They detail the crony system's functioning and political connections' network aspects in the rapid enrichment of politically connected enterprises. The book exemplifies the vulnerability of democratic institutions to authoritarian and populist regimes, including the tendency for institutionalized corruption to develop systemically, its destructive power in the public and business sectors, and the built and natural environment."

Mária Csanádi – Márton Gerő – Miklós Hajdu – Imre Kovách – István János Tóth – Mihály Laki (2022) Dynamics of an Authoritarian System: Hungary, 2010–2021. Central European University Press

ISBN: 978-963-386-577-4

Részlet a kötetből:

"E kötet szerzője az emberi kapcsolatokat górcső alá vevő, főként szociológiai szempontú, de a társtudományok eredményeire is némileg kitekintő körképet szeretne nyújtani a téma iránt érdeklődőknek. A kötet fókuszában a személyes kapcsolathálózatok állnak: különféle szakmai terminusokkal részben erre utalnak a személyközi/társas kapcsolatok, ego-centrikus kapcsolathálózat kifejezések, illetve angolszász nyelvterületen az ún. „személyes közösségek” (Pahl – Spencer 2003, Spencer – Pahl 2006) fogalmai. Azaz azok a közeli és kicsit távolabbi, aktív és releváns, családi és baráti, ismerősi kapcsolataink, melyek mikroszinten társas/társadalmi világunkat alkotják (Binder 2012). Mivel az egyik nagyon fontos közeli kapcsolattípusról, a barátságról és szociológiai vonatkozásairól korábban már írtunk egy könyvet (Albert – Dávid 2007), ebben a kötetben igyekeztem az abban leírtakra csak röviden hivatkozni, és inkább az azóta született újabb kutatási eredményeket bemutatni."

Albert Fruzsina (2022) Emberi kapcsolatok - A személyes kapcsolathálózatok szociológiai szempontú elemzése. Debreceni Egyetem Kiadó

ISBN 978-963-318-948-1

Részlet a kötetből:

"A migráció szociológiájának harmadik kötete azt a célt szolgálja, amit még 2001-ben tűztem ki magam elé: oly módon tanítani a migrációval összefüggő szocio-lógiai jelenségeket, hogy az ne váljon specializált migrációszociológiává. A be-vezetőt követő három fejezetben olyan elméleteket elemzek, amelyek a migráci-ós folyamat fennmaradását magyarázzák: vagyis arra a kérdésre keresik a választ, hogy miért marad fenn a migráció (függetlenül attól, hogy miért indult be a folyamat).1 A következő három fejezetben olyan – egymáshoz szorosan kötődő – szociológiai megközelítéseket mutatok be, amelyek a migráció sajátos (nem tömeges és nem a munkaerőpiac marginális szegmensei felé vezető) különféle típusainak szociológiai mechanizmusait mutatják be. Végül olyan témákat tár-gyalok, amelyek a migráció társadalmi beágyazódásának folyamatait illusztrál-ják, mint az idegenellenesség, illetve a migráció „történelmei”."

Sik Endre (2022) A migráció szociológiája 3.0 , Debreceni Egyetem Kiadó

ISBN 978-963-318-947-4

Részlet a kötetből:

"Ezzel a kötettel arra teszünk kísérletet, hogy a társadalom megismerésére törek-vő szociológust segítsük annak végiggondolásában, (1) hogyan válogasson egy kutatás megtervezése során a szóba jöhető sokféle módszertani megoldás kö-zül, továbbá (2) lássa azt, hogy a rutinszerű megoldásokon (kérdőív és interjú) túl milyen sokféle egyéb módszer is várja, hogy alkalmazzák, (3) illetve, hogy mit lehet (s milyen áron) tenni azért, hogy a kutatás a lehető legjobban szolgálja a valóság megismerésében a kutatót."

Sik Endre (2022) Traktátus a társadalomtudományok kutatási módszereiről gondolkodók számára, Debreceni Egyetem Kiadó

ISBN 978-963-318-999-3 

Részlet a kötetből:

"A család tanulmányozása korábban sokak számára az egyik legunalmasabb vállalkozásnak tűnhetett, most viszont az egyik legprovokatívabb témaválasztás. – Akár azt is gondolhatnánk, hogy ez a felvetés könyvünk 2021-es írása idején született, pedig Anthony Giddens angol szociológus 1980-as évekbeli Társadalomelmélet és modern szociológia című munkájában szerepel (Giddens 1987:23). Ez nemcsak azt mutatja, hogy a családszociológia tárgya már évtizedekkel ezelőtt is vitákat kavart, hanem azt is, hogy a családszociológiai témák és a családformák bizony változékonyak."

Szalma Ivett – Takács Judit (2022) Családszociológiai mozaik. Debreceni Egyetem Kiadó

ISBN 978-963-615-001-3

Dupcsik Csaba munkája a magyar szociológiai gondolkodás történelmi áttekintését próbálja nyújtani a reformkortól az 1990. évi rendszerváltásig. A tankönyvként is használható mű fontos tanulsága, hogy a modern kori magyar társadalom megismerése sosem volt pusztán (társadalom)tudományos kérdés. Gyakran még a legszakszerűbb, legmélyebbre hatoló művek sem tudták elkerülni a magyar szociológiai gondolkodás végzetét, tehát hogy a mindenkori hatalom kihívásként, esetenként „politikai támadásként” értelmezze azokat. A másik, korszakokon átnyúló kihívást az intézményes háttér hiánya jelentette a magyar szociológiai gondolkodás számára. A kötetben döntő többségében szépírók, nyelvészek, néprajzkutatók, gyakorló vagy elvetélt pályát befutó politikusok, vagy csak egyszerűen gondolkodó értelmiségiek műveiről lesz szó, a korszak végén felbukkanó hivatásos szociológusok egy jelentős része pedig az egyetem után, autodidakta módon szerzett kellő szakmai tudást. Nem csoda, hogy a mai professzionális szociológia mércéjével a kötetben elemzett művek jelentős része ma már könnyűnek találtatna. Mégis, született néhány magyar alapmű is, arról nem is beszélve, hogy a gyenge vagy éppen kifejezetten rossz művek is tanulságos, érdekes, néha szinte már szórakoztató források lehetnek saját koruk társadalmáról és/vagy gondolkodásáról.

Dupcsik Csaba (2022): A magyar szociológiai gondolkodás története 1990-ig. L'Harmattan Kiadó

"Már az első interjúk után éreztük, hogy az általunk előzetesen feltételezettnél jóval árnyaltabb a kép. A civil szereplők megszólaltatásával nem csupán a szakpolitikai döntéshozatal megértéséhez kerülünk közelebb, hanem egy önmagában izgalmas világ belső viszonyaiba nyerünk bepillantást. Hamarosan annyi értékes információ, olyan sok izgalmas - döntően női - vélemény és sors bontakozott ki a beszélgetéseinkből, hogy felismertük: az állam és a női civilek viszonya önálló kutatásért kiált, melyet ráadásul nem korlátozhatunk a kormányzati szakpolitikába beleszólással bíró szervezetekre." (A szerkesztők előszavából)

Fejős Anna – Szikra Dorottya (szerk.) (2022): Támogatás és támadás - Női civil szervezetek az illiberális demokráciában. Társadalomtudományi Kutatóközpont, Balassi Kiadó Kft.

How did far-right, hateful and anti-democratic ideologies become so successful in many societies in Europe? This volume analyses the paradoxical roles sexual politics have played in this process and reveals that the incoherence and untruthfulness in right-wing populist, ultraconservative and far-right rhetorics of fear are not necessarily signs of weakness. Instead, the authors show how the far right can profit from its own incoherence by generating fear and creating discourses of crisis for which they are ready to offer simple solutions. In studies on Poland, Hungary, Spain, Italy, Austria, Ireland, Northern Ireland, Portugal, France, Sweden and Russia, the ways far-right ideologies travel and take root are analysed from a multi-disciplinary perspective, including feminist and LGBTQI reactions. Understanding how hateful and antidemocratic ideologies enter the very centre of European societies is a necessary premise for developing successful counterstrategies.

Cornelia Möser, Jennifer Ramme, Judit Takács (Eds.) (2022): Paradoxical Right-Wing Sexual Politics in Europe. Palgrave Macmillan, Cham, 278.

Részlet Neményi Mária (DSc) előszavából:

A kötet három, egymástól jól elkülönülő, de egymást kiegészítő fejezetből áll, mindegyikük középpontjában a ma – elsősorban Magyarországon, de tágabb értelemben a nyugati világban – tudományos páláyára lépő fiatalok karrierlehetőségei állnak. A mind tematikailag, mind módszertanilag (sőt, nyelvileg is, hiszen magyar és angol nyelvű fejezetek váltják egymást) gazdag, sok szerzőt felvonultató, mind az egyes írások szűkebben vett témáját tekintve, mind pedig módszertani szempontból sokszínű kötet olyan fontos kérdéseket jár körül, amelyek hiánypótlóak egyrészt a szűkebben vett célközösség, tehát a tudományos fokozatot szerzett vagy arra készülő fiatalok, mind pedig általánosságban a magyar olvasóközönség számára. ...

Tardos Katalin – Paksi Veronika – Fábri György (szerk.) (2021) Tudományos karrierek a 21. század elején. Szeged: Belvedere Meridionale.

Mitől képesek az emberek halomra gyilkolni egymást - ahogy Madách mondja, egy "i" miatt -, mitől függ, hogy a közös kultúra, a közös lakóterület vagy a közös osztályhelyzet (vagy valami más) közössége határozza meg inkább valaki identitását; mitől függ, hogy hiszünk-e a lélekben, vagy sem; hogy kiülünk-e az erkélyünkre, vagy lomokkal zsúfoljuk tele; hogy hogyan néz ki egy igazgatói iroda; hogy milyen szavakkal dicsérjük meg, s miért korholjuk gyermekeinket; miért okozhat nemzedékek közötti ütközést az asztali viselkedés; mitől függ, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítunk a szexualitásnak; hogy mikor akarunk modernizálódni, és mikor preferáljuk a múlt értékeit; hogy egyáltalán mit látunk, mit veszünk észre a világban; hogy szolgálni, leigázni vagy védeni akarjuk a természetet; hogy mit játszunk; melyik korstílus tetszik és melyik taszít; hogy mi kerül bele egy regény filmes adaptációjába...? Mindezen - egymástól igencsak különböző és különböző súlyú - jelenség az emberi lét szimbolikus vonásainak meghatározó jelentőségét tanúsítja.
Egész életünkben szimbolikus megnyilvánulások elemzésével foglalkoztunk. Ez a könyv különböző kutatásaink összefoglalása. Alapvető célunk megérteni és megértetni a világ szimbolikus megközelítésének sajátosságait, természetét és működését, s mivel a szimbólumhasználat mind a világ megismerésének, mind mások befolyásolásának igen hatékony eszköze, rendkívül fontosnak tartjuk, hogy minél több ember - lehetőleg mindenki - képes legyen tudatosan használni ezt az eszközt, s másfelől, képes legyen felismerni, amikor ezen eszköz felhasználásával mások befolyásolni próbálják. De talán a legfontosabb az, hogy a szimbolikus gondolkodás az egyik legalkalmasabb formája a különböző emberi nézőpontok szintetizálásának is, s így a versengés társadalmából a szinergia társadalmába átvezető folyamat adekvát megközelítési módja is lehet.

Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor (2021) A szimbolizáció. Hogyan cselekszünk szimbólumokkal? Ventus Libro, Budapest 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

This book examines the general attitudes of childless women to assisted reproduction technologies as well as the norms and beliefs concerning partnership, age and burdens related to assisted reproduction technologies based on four focus group discussions and 32 semi-structured, in-depth interviews. The results show that there is an overall positive attitude to assisted reproduction, but that does not necessarily mean that someone would use assisted reproduction if they needed it and considerable differences in views across age groups can be found.

Ivett Szalma (2021) Attitudes, Norms, and Beliefs Related to Assisted Reproduction Technologies among Childless Women in a Pronatalist Society. Springer VS Verlag für Sozialwissenschaften

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A könyv a szerző többéves kutatómunkájának eredményeit foglalja össze, amelynek során empirikus szociológiai módszerekkel vizsgálta a kulturális szféra és a politika kapcsolatát.

Interjúkkal, esettanulmányokkal és a kérdőíves felmérés adatainak elemzésével kereste a választ arra, mi történt az elmúlt tíz évben a magyar kulturális elitben, a magyar kulturális elittel.

Milyen erők formálják a kulturális tekintélyt és milyen hosszú távú folyamatok állnak az aktuális botrányok mögött? Mekkora mértékben cserélődött le az elit? Mekkora befolyást gyakorol rá a politika? Milyen célokért vívják a kulturális szereplők a politikai harcot és milyen eszközökkel? Hogyan működnek a szekértáborok és van-e közöttük átjárás? Mit akartak az Orbán-kormányok a kultúra terepén elérni és mennyiben jártak sikerrel? A kultúrharc az elit belügye, vagy érdekli a társadalom szélesebb rétegeit is? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ a könyvből a kultúra és a közélet iránt érdeklődő olvasó.

Kristóf Luca (2021) Kultúrcsaták: Kulturális elit és politika a mai Magyarországon. Gondolat Kiadó, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest

Egy fiatalasszony dicsérete

Nehéz elhinni, hogy hetvenedik születésnapján ünnepeljük Timeát, akinek oly sokat köszönhet a magyar szociológia - nemcsak kutatóként, szervezőként, vezetőként vagy folyóirat-szerkesztőként, hanem emberként is. Timea kivételes ember, aki minden körülmények között képes megőrizni emberségét, akinek figyelme soha nem lankad a másik ember és a közösség iránt, aki a konfliktusoktól nem menekül, hanem a maga szelíd módján megoldja őket, aki mindig segít a nehéz helyzetbe jutottaknak, és képes ünnepet teremteni még a legnehezebb helyzetekben is. Sok közös pont van az életünkben: a debreceni gyökerek, a zene szeretete (húsz év különbséggel ugyanabba a debreceni zenedébe jártunk), és hogy mindkettőnknek vállalnunk kellett a Szociológiai Intézet igazgatásának nem mindig könnyen viselhető terhét. Nem is emlékszem, mikor találkoztunk először, arra viszont jól emlékszem, hogy amióta ismerem, mennyire szeretem hallgatni, ahogy beszél: a szép magánhangzóit,hangszínét, hanglejtését. Tudom, hogy a hetven év soknak tűnik, de innen nézve mondhatom, hogy csekélység. Boldog születésnapot, drága Timea! Előtted az élet!

Losonczi Ági

Gergely András –Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor – Kovács Éva – Paksi Veronika (szerk.) (2020) Kultúra, közösség és társadalom: Tanulmányok Tibori Timea tiszteletére. Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont – Magyar Szociológiai Társaság

A kötet egy többéves kutatási program eredményeként közöl elemzéseket a magyar társadalom integrációjáról 2015-ös és 2018-as adatfelvételek alapján. Az olvasó egymással összefüggő elemzéseket olvashat, amelyek mind arra keresik a választ, hogy az integráció/dezintegráció mértéke és jellegzetességei, hogyan befolyásolják a társadalom egyenlőtlenségeit, milyen utak nyíltak az ezredfordulót követően a társadalmi státusz, a lakóhely vagy lakás változtatására, az előnyök érvényesítésére, a hátrányok ellensúlyozására, vagy hogy mindezek leginkább oly módon összegződnek-e, hogy a változtatás valójában esélytelen maradt. A magyar társadalom a szerzők szerint legfőképpen politikailag integrált, így az objektív és a szubjektív mobilitás, a nők és a férfiak mobilitási útjai, a területi mobilitás, a kapcsolati tőke, a szociális rendszer intervenciói, a visszaintegrálódási esélyek és a nyugati magyar diaszpórák kettős integrációinak az elemzése a NER rendszerének széleskőrű leírása és egyben mérlege is.

Kovách Imre (szerk.) (2020) Mobilitás és integráció a magyar társadalomban. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont – Argumentum

A kötet tanulmányait a magyar társadalmat integráló/dezintegráló mechanizmusok elemzése köti össze. A rendszerintegráció, a társadalmi integráció és a személyközi integráció szintjein elemzik az integrációs mechanizmusok működését és annak hatásait. Integrációs mechanizmusoknak tekintik azokat az intézményi, csoportos esetleg egyéni cselekvéseket, beállítódásokat, képzeteket, értékeket és normákat, amelyek létrehozzák, javítják, lehetővé teszik az integráció szereplőinek együttműködését, növelik az összetartozás érzetét, csökkentik vagy megelőzik az integrációval kapcsolatos kommunikáció zavarainak és a konfliktusok kialakulásának lehetőségét vagy elmélyülését. A társadalmi egyenlőtlenségekkel foglalkozó tanulmányok megkerülhetetlen jelentőségű kutatási eredményeket adnak közre a rétegződés és integráció kapcsolatáról és a politikai integrációról, a redisztribúciós mechanizmusok integratív és dezintegratív következményeiről. A középszintű és a helyi kormányzás, valamint a civil társadalom integrációs lehetőségeit bemutató szövegeket és a munkaerőpiac és az egészügyi rendszer integratív/dezintegratív funkcióinak a kiemelkedően sikeres elemzéseit a Magyarország és a határon túli magyarok kapcsolatát, együttműködését leíró összefoglaló mű, illetve az előítélet és migrációs tapasztalat kölcsönhatásaival foglalkozó tanulmány követi. A kötet az eddig ismert legteljesebb, ugyanakkor mértéktartó elemzése a NER-korszak társadalmát integráló mechanizmusoknak, és jelentős pontokon járul hozzá az integrációkutatás elméletének és módszereinek megújításához is.

Kovách Imre (szerk.) (2020) Integrációs mechanizmusok a magyar társadalomban. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont – Argumentum

A könyv középpontjában a rendszerváltás utáni középosztály polgári fejlődésének megakadása, annak hátterében pedig a paternalista hierarchiák szerepének megnövekedése és a demokratikus intézményi építkezés hátrahagyása áll. A munka e sokrétű folyamatot a középosztály meghatározó csoportjainak  átalakuló élet- és munkaformái és az identitásküzdelmeiket kísérő ideológiai, politikai csatározások, valamint a jóléti újraelosztás deformációi felől veszi szemügyre. Feltárul a középosztály mélyülő töredezettsége, erősödő „államfüggésének” és belső konfliktusainak összefüggése a redisztribúciós egyenlőtlenségek növekedésével – különösen a szegények jelentős csoportjainak kirekesztésével. A könyv bemutatja annak a „csereviszonynak” a kialakulását és megerősödését, amely a középosztályi igények kielégítése és a szegénységet mérsékelni hivatott elosztáspolitika között jött létre, és amely a korrekciós szándékú jóléti politikák évtizedes háttérbe szorulását, egyszersmind a demokratikus intézmények folyamatos meggyengülését eredményezi.

Szalai Júlia (2020) A nem polgárosuló középosztály. Budapest, Balassi Kiadó

A több mint 40 éve folytatott kutatásaim arra az eredményre vezettek, hogy az egészségszociológia, a népesedési folyamatok, valamint az éghajlatváltozás területén megjelenő új kihívások egymással összefüggnek, és közös okokra vezethetők vissza. Ma már a társadalmak jövője szempontból egyre fontosabb az a kérdés, hogy a modern társadalmak miért nem tudnak megfelelő válaszokat adni ezekre a kihívásokra, miközben a következményeit pontosan és jól ismerik. A kötetben megjelenő tanulmányaim, amelyek elsősorban a társadalom és az egyének egészségével és betegségével foglalkoznak, erre a kérdésre is keresik a választ. Szakmai pályafutásom elején, a nyolcvanas években, személyesen éltem át a szociológia iránti rendkívül jelentős társadalmi érdeklődést, majd a kilencvenes évektől kezdve ennek csökkenését. A kötetben választ keresek arra is, hogy miért következett be ez a változás, mely az elmúlt évtizedekben folyamatosan megújulásra ösztönözött. A tanulmányok azt is bemutatják, hogy a társadalom gyors átalakulása idején milyen új kérdések vizsgálatát tartottam fontosnak, milyen új kutatási módszereket használtam, és végül hogyan és miért jutottam el a holisztikus szemléletmód szociológiai alkalmazásához. A kötet végső soron arról szól, hogy a holisztikus szemléletmód hogyan járulhat hozzá az egyén és a társadalom betegségeinek megértéséhez és gyógyításához.

Antal Z. László (2020) Egészségszociológia holisztikus megközelítésben. Budapest, L’Harmattan Kiadó

A ​politikai képviselet állami intézményrendszerének romjai között felüti a fejét az emlékezetpolitika, amelyben osztályalapú tömegpártok helyett az elismerés politikausai küzdenek egymással. A késő-modern traumatársadalom áldozati csoportokra tagolódik, amelyek között a történelem során elszenvedett sérelmek presztízskülönbségei teremtenek egyenlőtlen viszonyokat. A státuszcsoportok a szenvedés hivalkodó reprezentációja révén versengenek egymással, ami jellemzően az áldozatok számában fejeződik ki. Azáltal, hogy hangot és elismerést követelnek az állítólagosan hallgatásba burkulózó áldozatok számára, az őket nyilvánosan képviselő szereplők politikai cselekvőt, csoportot hoznak létre a képviseltek sokaságából. E kötet a politika e mélyreható, 1970-es évek óta tartó átalakulásával foglalkozik: a nép nevében történő politizálástól az áldozatok nevében folytatott politika felé történő elmozdulást diagnosztizálja. Arra az ellentmondásra keresi a magyarázatot, hogy a sorozatos, a megbékélést célzó elismerési gesztusok ellenére újra és újra kiújulnak az emlékezetpolitikai konfliktusok.

Zombory, Máté (2019) Traumatársadalom : Az emlékezetpolitika történeti-szociológiai kritikája. Budapest, Kijárat Kiadó.

Az integráció az egyéni, intézményi, kapcsolati szinteken is megvalósuló társadalmi újratermelés alapfeltétele, amelyhez a szükséges együttműködést, biztonságot és kiszámíthatóságot az elfogadott és viszonylag állandó írott, kodikált és íratlan szabályok, normák és értékek biztosíthatják. A magyar piaci–redisztributív rendszerben a redisztribúciónak csupán az egyik, és nem túl jól teljesítő funkciója a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. A redisztribúció átszövi a gazdaságot, a társadalomirányítást, és a politikának olyan hatalmat ad a forrásfelhasználás, a piacbefolyásolás és a tulajdon-újraosztás területén, amely a totalitárius rendszereket kivéve példátlan. Az elosztott projektösszegek növekedése kevéssé hatott a munkahelyteremtésre, a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére, és az ország versenyképessége sem javult számottevően. A rekombináns redisztribúció kizárólag politikai célok szerint juttat tulajdont, fejlesztési forrásokat és piaci pozíciókat a kedvezményezetteknek. Kiegyenlítő és gazdaságfejlesztő hatása nincs, annak ellenére sem, hogy a tulajdon és a források újraosztása jelentős nagyságú. A politikai viselkedést és értékorientációt nem lehet megérteni az egyének réteghelyzetéből, strukturális pozíciójából kiindulva. Nem a társadalom szerkezete és állapota határozza meg a politikát, hanem sokkal inkább a politika integrálja a társadalmat. A társadalom politikai integrációja az ismert közszereplők teljesítménye, akik a politikai kommunikáción keresztül és hatalmi eszközökkel alakítják az értékrendet és identitást, és hatással vannak a politikai közösségek és értékcsoportok létrejöttére, fennmaradására vagy szétesésére. A politikai integráció nyilvánvalóan felülírja és letompítja a társadalom – tagoltságának jobban megfelelő – önszerveződését. A magyar felnőtt népesség 42 százaléka a személyközi integráltságot tekintve hátrányos helyzetű, kapcsolathálózatuk meglehetősen korlátozott. A dezintegráltság a magyar társadalom egyharmadát, kétötödét is érintheti.

Kovách Imre (szerk.) (2017): Társadalmi integráció. Az egyenlőtlenségek, az együttműködés, az újraelosztás és a hatalom szerkezete a magyar társadalomban.